{"version":"1.0","provider_name":"A mi csodabab\u00e1nk","provider_url":"https:\/\/prucsok.cafeblog.hu","author_name":"pr\u00fccs\u00f6k23","author_url":"https:\/\/prucsok.cafeblog.hu\/author\/prucsok23\/","title":"A k\u00fczdelem kezdete","html":"

Most j\u00f6v\u00f6k a szob\u00e1db\u00f3l. Mosolyogsz \u00e1lmodban!P\u00e1r h\u00f3nappal ezel\u0151tt csak \u00e1lmodni mert\u00fck ezt az angyali mosolyt!
Aki nem akart m\u00e1r nagyon gyermeket, az nem \u00e9rtheti. Aki nem sz\u00fcl\u0151 m\u00e9g, az nem \u00e9rtheti- csak megpr\u00f3b\u00e1lhatja. Aki m\u00e9g nem volt csak egy hajsz\u00e1lnyira att\u00f3l, hogy elvesz\u00edtse a gyermek\u00e9t, az sem \u00e9rtheti, de soha ne is \u00e9rthesse meg!
M\u00e9g most is \u00e9rzem a r\u00e9m\u00fcletet, k\u00f6nnybe l\u00e1bad a szemem, pedig m\u00e1r tudom, hogy minden j\u00f3l alakult!Mintha az elm\u00falt h\u00f3napok k\u00ednl\u00f3d\u00e1sa egy h\u00e1tizs\u00e1kba ker\u00fclt volna,amit a h\u00e1tamra vettem \u00e9s amit\u0151l nem tudok megszabadulni- cipelem magammal. De ezennel leteszem! Nem mondom el senkinek, elmondom mindenkinek. \u00c9s tal\u00e1n egyszer megmutatom Neked. Meg kell szabadulnom a tehert\u0151l, mert csak \u00edgy lehetek j\u00f3 any\u00e1d! Amikor el\u0151sz\u00f6r mondtam ki, hogy kisl\u00e1nyom,<\/strong> zokogtam magamban. Nem mertem hangosan, mert att\u00f3l f\u00e9ltem, h\u00fcly\u00e9nek n\u00e9znek az intenz\u00edves n\u0151v\u00e9rk\u00e9k. Azt\u00e1n a kezembe adt\u00e1k a 700 grammos kicsil\u00e1nyt \u00e9s a k\u00f6nnyeket m\u00e1r nem lehetett el\u00e1ll\u00edtani. Ez volt a mi nagy tal\u00e1lkoz\u00e1sunk!Amire minden leend\u0151 anyuka v\u00e1r, mikor megtudja, hogy \u00e9letet adhat!
Kinyitottad nagy, k\u00e9k szemeid \u00e9s r\u00e1mn\u00e9zt\u00e9l. Akkor tudtam, hogy \u00e9rzed, \u00e9n vagyok. Pedig marhas\u00e1gnak gondoltam, nem hittem abban, hogy tudni fogod, az anyuk\u00e1d van melletted. De tudtad.
K\u00e9t neh\u00e9z h\u00f3nap v\u00e1rt m\u00e9g r\u00e1nk. Te k\u00fczd\u00f6tt\u00e9l h\u0151siesen, megtanult\u00e1l sz\u00e9pen szuszogni, nyelni, harcot v\u00edvt\u00e1l a fert\u0151z\u00e9sekkel \u00e9s Te ker\u00fclt\u00e9l ki gy\u0151ztesen! Olyan pici volt\u00e1l \u00e9s annyira akart\u00e1l \u00e9lni! A k\u00f6zeledben lehettem \u00e9s minden h\u00e1rom \u00f3r\u00e1ban l\u00e1thattalak. Ahogy l\u00e9pegettem lefel\u00e9 az emeletr\u0151l hozz\u00e1d, mindig egy kicsit \u00f6sszeszorult a gyomrom, mert nem tudhattam, mi v\u00e1r... Azt\u00e1n egy nap m\u00e1r a folyos\u00f3r\u00f3l hallottam, ahogy s\u00edrsz, mert \u00fcres a pocakod!
Az els\u0151 mosolyod, az els\u0151 etet\u00e9st cumival, az els\u0151 szoptat\u00e1st soha nem feljtem! Ahogy azt a febru\u00e1ri napot sem,amikor kinn nagy pelyhekben hullt a h\u00f3, apa \u00e9s \u00e9n pedig az ajt\u00f3ban topogtunk \u00e9s v\u00e1rtuk, hogy kihozz\u00e1k a mi hercegn\u0151nket!Kicsit s\u00edrtunk is. Ez\u00e9rt a nap\u00e9rt \u00e9lt\u00fcnk m\u00e1r k\u00e9t h\u00f3napja!
Most pedig itt vagy a szob\u00e1dban, amibe be sem mertem tenni a l\u00e1bam a sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n, mert att\u00f3l f\u00e9ltem, Te nem fogod megl\u00e1tni, soha. M\u00e1r sz\u00e9gyellem, hogy kezdetben nem volt annyira er\u0151s hitem, mint ap\u00e1nak. Sajn\u00e1lom, hogy k\u00e9telkedtem... Te minket v\u00e1lasztott\u00e1l, \u00e9s annyira akrtuk, hogy siker\u00fclt! Eg\u00e9szs\u00e9ges, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 bab\u00e1nk van,aki nagyon k\u00fcl\u00f6nleges, tal\u00e1n m\u00e9lt\u00f3 r\u00e1, hogy csodabab\u00e1nak nevezz\u00fcnk!
H\u00e1t \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt a Te t\u00f6rt\u00e9neted kisl\u00e1nyom!<\/p>


<\/p>


<\/p>

 
<\/p>

Itt m\u00e1r levettek a l\u00e9legeztet\u0151g\u00e9pr\u0151l, de m\u00e9g nagyon sov\u00e1nyka vagy<\/p>","type":"rich"}