<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>A mi csodababánk</provider_name><provider_url>https://prucsok.cafeblog.hu</provider_url><author_name>prücsök23</author_name><author_url>https://prucsok.cafeblog.hu/author/prucsok23/</author_url><title></title><html>&lt;P&gt; Tegnap megkaptad életed első képeslapját. Lehet, hogy butaságnak hangzik, de meghatott, mikor a te neved állt a címzésen. Keresztanyádék ugrottak el Stuttgartba, onnan érkezett a küldemény! Nagy gondban voltunk, hogy kit is tiszteljünk meg ezzel a ,,ranggal&quot;. Már akkor eldöntöttük, hogy őt szeretnénk keresztmaminak, mikor még minden rendben volt és a pocakomban laktál! Bízom benne, hogy jól választottunk. Nagyon szeret téged és mi is őt, mert nyíltszivű, kedves lány. Vagyis  asszony, csak ez a szó még nem áll az ajkamra. Kár, hogy senki sem tud a blogunkról, mert biztosan jól esne neki, hogy szépeket írok róla! Gyógypedagógus, ezért állandóan faggatom, hogy ez normális-e, az normális-e nálad. Néha tuti az idegeire megyek. Természetesen a keresztpapád is rendes tag, apa régi barátja! Biztosan kedvelni fogod őket, ha nagyobb leszel! Remélem, sikrül megőrizni a barátságunk, mert nagyon sokszor tapasztalom, hogy mire a csemeték felnőnek, a keresztszülőket már a feledés homálya fedi, mert régen eltávolodtak már a családtól!&lt;BR&gt;Mást nem is írnék,  szóljon ez  a bejegyzés róluk, megérdemlik!&lt;BR&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>