1.0A mi csodababánkhttps://prucsok.cafeblog.huprücsök23https://prucsok.cafeblog.hu/author/prucsok23/<P> Ma van kereken egy éve, hogy mikor beléptem a már jól ismert kórházi folyosóra és bekukkantottam a szobádba, nem inkubátort láttam a sarkunkban, hanem melegthető ágyikót!:-)) És én akkor olyan, de olyan boldog voltam, hogy az kimondhatatlan. Nem ért teljesen váratlanul, mert a nővérkék már csicseregték a fülembe, hogy ,,öreg" vagy az inkubátorhoz. Akkor már kezdtem látni a fényt az alagút végén, kezdtem abban reménykedni, hogy egyszer Veled a karomon fogok kisétálni innen és lesz egy kisbabánk.(És nem egy koraszülöttünk). Szóval, BOLDOG MÁSODIK SZÜLINAPOT KISLÁNYOM!:-)<BR><BR>Más. Az előbb végre kacagtunk egy nagyot! Ma már nincs lázad, jobb a kedved is. Ebédeltél, ahogy szoktál. Felálltam, hogy hozzak neked egy kis vizet, de a bögrét előtted hagytam, kevés tartalmával. Megemelted és ittál belőle-majdnem. Én töltöttem bele valamennyit, újra felemelted és ezúttal sikerült vizet is nyelned. Felbátorodtál, újra felkaptad a poharat és a nagy lendülettől jól nyakonöntötted magad! Azt a képet, amit vágtál..Tágta nyílt,, most mi van?" szemekkel, teljesen ledöbbentél. Gyorsan lerántottam rólad a csurom víz felsőt és előkét, mielőtt átázott volna a többi ruha is és muszáj volt nevetnem..(bocsi). Erre te is elkezdtél hangosan kacagni, abba sem akrtad hagyni a bohóckodást.Csak vihogtál és vihogtál, közben a huncut szemed csillogott nagyon. Hogy magamra tereljem a figyelmed és az evésre, haló nikiztem, mire a füledre szorítottad a kezed, mintha telefonálnál. Nem hiszek a szemenek, újra mondom, hogy halló, erre te megnt a füledre teszed a kezed. Meglepsz, miket lesel el tőlünk... <BR></P>rich