Második szülinap

2010 január 29. | Szerző:

 Ma van kereken egy éve, hogy mikor beléptem a már jól ismert kórházi folyosóra és bekukkantottam a szobádba, nem inkubátort láttam a sarkunkban, hanem melegthető ágyikót!:-)) És én akkor olyan, de olyan boldog voltam, hogy az kimondhatatlan. Nem ért teljesen váratlanul, mert a nővérkék már csicseregték a fülembe, hogy ,,öreg” vagy az inkubátorhoz. Akkor már kezdtem látni a fényt az alagút végén, kezdtem abban reménykedni, hogy egyszer Veled a karomon fogok kisétálni innen és lesz egy kisbabánk.(És nem egy koraszülöttünk). Szóval, BOLDOG MÁSODIK SZÜLINAPOT KISLÁNYOM!:-)

Más. Az előbb végre kacagtunk egy nagyot! Ma már nincs lázad, jobb a kedved is. Ebédeltél, ahogy szoktál. Felálltam, hogy hozzak neked egy kis vizet, de a bögrét előtted hagytam, kevés tartalmával. Megemelted és ittál belőle-majdnem. Én töltöttem bele valamennyit, újra felemelted és ezúttal sikerült vizet is nyelned. Felbátorodtál, újra felkaptad a poharat és a nagy lendülettől jól nyakonöntötted magad! Azt a képet, amit vágtál..Tágta nyílt,, most mi van?” szemekkel, teljesen ledöbbentél. Gyorsan lerántottam rólad a csurom víz felsőt és előkét, mielőtt átázott volna a többi ruha is és muszáj volt nevetnem..(bocsi). Erre te is elkezdtél hangosan kacagni, abba sem akrtad hagyni a bohóckodást.Csak vihogtál és vihogtál, közben a huncut szemed csillogott nagyon. Hogy magamra tereljem a figyelmed és az evésre, haló nikiztem, mire a füledre szorítottad a kezed, mintha telefonálnál. Nem hiszek a szemenek, újra mondom, hogy halló, erre te megnt a füledre teszed a kezed. Meglepsz, miket lesel el tőlünk…

Címkék:

Lázcsillapodás

2010 január 28. | Szerző:

 Sajnos teganapra még inkább felszökött a lázad. Egész nap lázcsillapítóztunk, meg hűtőfürdőztél, ami nem annyira tetszett, pedig szerintem nem is volt az annyira hűtő, hanem csak egy kis pancsolás.Túlságosan sajnáltalak. Még élnek bennem a gyerekkori emlékek, hogy vacogtam, mikor anyukám langyos vízzel mosta a forró testem.
Délután elmentünk a dotornénihez, aki megvizsgált és mindent rendben talált, csak a torkod piros picikét. Szerinte három nap alatt rendbe jössz. Azt remélem, igaza van,mert éjjel óta nem kellett több kúpot használni és Te is egyre elevenebb vagy! Az éjjel végre jól kialudtuk magunk, habár Apát még mindig nem engedtük be a hálószobába 😉 Rá is rá fér egy kis pihenés, ma délután nyílik a benzinkút, totális káosz, egész este csörgött a mobilja. A munkahelyi stressz mellett meg Te is beteg vagy, ami látom, őt is bántja. Sajnos nem tudott sokat veled lenni, de talán a követekező héten helyreáll a rend. Így most ketten tüzelgetünk egész nap, nagyon hideg van, ki sem dugjuk az orrunk.Olvasgatunk,zenét hallgatunk, táncolunk, kockázunk,na jó netezünk is néha. Szóval, nyugisan elvagyunk.

Címkék:

:-(

2010 január 26. | Szerző:

 Ma nem mentünk el a kontrollra, mert sajnos az éjjel belázasodtál! Még soha sem volt lázad, mióta itthon vagyunk.A hajnali szopinál éreztem, hogy melegek a kezecskéid nagyon és sokkal tovább is voltál cicin, mint szoktál.Megmértem a lázad és igazam volt.Először megijedtem, bepánikoltam, minden féle szörnyű diagnózisok jutottak az eszembe, aztán sikerült valahogy megnyugtatnom magam és felnőtt módra viselkednem. Más  tüneted eddig nincs-szerencsére.Kicsit nyafi vagy, de nem veszélyes, reggel ugráltál a kiságyadban, mintha minden rendben lenne, csak a kipirosodott arcocskád és szemöldököd árulkodott a bajról. Délelőtt adtam egy lázcsillapítót, ami szépen hatott is. Most várom, hogy felébredj a szundiból és újra megmérhessem a hőmérsékleted. Jó lenne ennyivel megúszni, de felkészültem-technikailag és pszichikailag is- az esteleges betegségre. Mázsás kő nyomja a szívem, még akkor is, ha ez csak egy síma vírus is valószínűleg. Sok-sok pozitív energiát küldök feléd és gyógyító puszikkal vesszük fel a harcot a betegség ellen. Ha pedig ez nem elég, akkor holnap irány a doktornéni!

Címkék:

Hideg napok

2010 január 25. | Szerző:

 Sikerült egy kis időt lopnom, hogy írhassak. Mozgalmas hétvégénk volt-mint mindig. Apának ünnepeltük a szülinapját. Persze már százszor mondtuk, hogy csak a kerek éveket tarjuk ezután számon, de azért mindenki eljött felköszönteni (meg Téged látni)!
Szerencsére nenus is hazajött, így ő babázott én pedig sütkéreztem. Akkorákat tudtok hancúrozni! Megtanított, hogyan kell lejönnöd az ágyról helyesen, nem a buksiddal előre, hanem szépen lecsusszanni. Mindig megtapsoltad magad, mikor sikerült és mikor nem, akkor is :-)!
Kínlódunk kicsit az alvással.A napi két alvást próbáljuk egy hosszúra összeolvasztani, többnyire sikerrrel. De éjszakánként ébredezel és mint pl ma hajnalban, egy órán keresztül kellett álldogálnom az ágyikód mellett, míg sikerült visszaaludnod. Kicsit zavarban vagyok az egész miatt. Ha nem ilyen picuri lennél, már biztosan nem szoptatnálak hajnalok hajnalán, de gondolom még szükséged van egy kis plussz kajára, mert a gyomrod is elég kicsi. Nehéz így, hogy a tanácsok, amiket itt-ott olvasok, rád nem érvényesek, hiszen nem tekinthetlek egy évesnek, de kisbabának sem. Majd csak megtaláljuk a helyes utat…
Szobaton voltunk vérvételen, holnap endokrinológus kontroll. Remélem, OK lesz! Nagyon szeretném, ha hozzá sem kellene mennünk többet.
Nem írtam még le, hogy VÉGRE SZÁNKÓZTUNK! Keresztmamiék hoztak egy csudajó szánkót és péntek délelőtt ki is használtuk, hogy nem volt nagyon hideg, húzgáltunk a környéken nenussal. Mint egy királynő, úgy ültél a pokrócodba becsavarba, tekingettél méltóságteljesen körbe, hogy látjátok, milyen jó dolgom van? sajnos nem csináltam képet, majd legközelebb!
Remélem, hamarosan ismét gép elé ülök, és írok egy kicsit többet Rólad. Az elmúlt napokban sajnos nagyon sok rossz hírt kaptunk, ami rányomja bélyegét a hangulatomra- nem szeretnék több szomorkás bejegyzést! Azt kell érezned, mennyire boldog vagyok, hogy itt vagy nekünk csodaprücsök!

Címkék:

Lemaradt kép

2010 január 15. | Szerző:

 Kicsit már bánom, hogy kritizáltam a kis töpörtyűt. Talán kinövi a hisztiket! Tegnap hallottuk a jó hírt, hogy útban a kistesó! Nem soká három lurkó szaladgál körülöttünk 😀

Csajok:

Címkék:

adósságaim

2010 január 14. | Szerző:

 -Niki, hallgassunk zenét?
-Hi-hi- elégedett kacaj
-Akkor beteszem Halász Jucust!
Először belefészkeled magad az ölembe, majd felém fordulsz, a nyakam köré fonod a karjaid, jelezve ezzel, hogy ,,gyere anya, táncoljunk!”. Ki tudna elenállni egy ilyen felkérésnek?! A vállamra hajtod a fejecskéd, összebújúnk és már táncolunk is. Jó sokat forgunk, mert azt a részt különösen élvezed. A zene, kis ujjaid babrálása a hátamon, szuszogásod a fülemben. Azt hiszem, ezeket az emlékeket soha nem fogom elfelejteni, olyan csodásak! És olyan boldoggá tesznek.
Kimerítő dolog anyának lenni, huszonnégy órás feladat és nem vagyok álszent, hogy nincsenek neha nehéz pillanatok,de vannak dolgok, amik mindenért kárpótolják az embert!!
 Adós vagyok néhány beszámolóval, amik nem hiányozhatnak naplód oldalairól.

Most látom, hogy a keresztelőt már megírtam, akkor mégsem maradtam el annyira!

Tegnap és tegnapelőtt itt aludt nálunk a bajmoki nagyi és Ági ! Volt nevetés is meg sírás is- ha tömören szeretném megfogalmazni. Nem szeretnék belemélyedni, mert imádott keresztlányom, aki most hároméves, rettenetesen el van kényezteteve és kicsit néha megdöbbentem a viselkedésén. Remélem, apával nem követjük el ugyan azokat a nevelési hibákat. Mi nagyon fogunk igyekezni! Kár, hogy egy gyönyörű, szeretetre méltó kislányt nem tanítanak meg kicsit a rendre :-(- Persze lehet, hogy nem a szülők a hibásak, majd meglátom, ha Te is három éves leszel, lesznek-e hisztirohamok és egyéb gubancok. Azért tartalmas volt ez a két nap és szeretném, ha megismételnénk, akár a nagyi jelenléte nélkül is. Nem mintha zavarna, ritka jó anyósom van :-D! Egész nap játékokat pakoltam, kaját készítettem , uzsonnáról gondoskodtam, mégis jól esett, hogy több emberrel törődhettem. Zsivaj volt egész nap, pedig csak ketten voltatok gyerekek, de néha mi felnőttek is azzá váltunk és hancúroztunk együtt. Megúsztad nagyobb pofonk nélkül, néha megtarthattad a kiszemelt játékot, és ez neked már elég is volt, hogy kezd a szívedbe zárni az unokatesód.
A héten volt az egyik nagyon régen nem látott barátnőm is a párjával. Extra barátságos és jókedvű voltál. Nem lepődnék meg, ha kilenc hónap múlva nagy pocakkal állítana be,annyira le voltak nyűgözve tőled. Persze nem árultuk el neki, hogy csak álcáztad magad, igazából kisördög vagy!
Apa sokat dolgozik és egyre több meló vár rá. A jó hír, hogy meg vannak vele elégedve a cégnél és jobb a fizuja is, a rossz hír, hogy még egy kutat fog vezetni, ami csak most nyílik. A szabiját is el kellett halasztania. Lassan dolgozom ki a tervet, hogy merre kezdjünk el csavarogni, mi csajok. Mert itthon kezd uncsi lenni.
Mama és tata kinn vannak Bécsben, még nem tudom, mikor érkeznek. Biztosan nagyon hiányzol nekik.Most reggelente mi ketten engedjük ki a pipket, etetjük meg őket és a kutyusokat. Nagyon élvezed ezeket a reggeli kirándulásokat!
Azt hiszem, törlesztettem az adósságom egy részét…

Címkék:

2010

2010 január 4. | Szerző:

 Olyan szép ez az Új Év leírva. 2010. Meg kimondva is. Igazán optimistán vágok bele ebbe az esztendőbe.A tavalyi év nagyon nehéz volt, de életem eddigi legboldogabb időszaka is!
Rengeteg minden történt velünk kicsim a napokban. Szilveszter este a nagyiék vigyáztak Rád. Apával szolíd házibuliba mentünk a barátainkhoz. Extrán éreztem magam. Sok hónapnyi itthonlét után az ember nagyon kevéssel beéri, csak társaságban legyen- Apa szerint. Nem Veled vártuk meg az éjfélt. Gondolom, ezt nem veszed zokon…A fejünkben állandóan ott voltál. Tudtam, hogy Apa is rád gondolt, mikor összekoccant a pezsgőspoharunk!
Másnap hajnalban keltél. Három órát sem aludtam, de ez téged nem nagyon izgatott. Körbejártuk a rokonságot-megelőzve ezzel a szokásos vendégrohamot. Inkább mi mentünk. Nagyon jó kislány voltál mindenütt, pedig órákon át nagynéniket, nagybácsikat, unokatesókat látogattunk. Mindenütt jól érezted magad. Egy incidenst kivéve.Sajnos próbáltunk megbarátkoztatni egy papagájjal, ami halálra rémített. Még soha nem hallottalak ennyire ordítani. Sajnos másodszor is megmutattuk a kis madarat és ugyan olyan volt a reakciód- nagyon megijedtél, mikor elkezdett ugrálni és csipogni. Azt hiszem, nem lesz ilyen háziállatunk!
Tegnap kereszteltük az ikreket. Délután volt a szülinapi bulijuk is. Téged csak arra vittünk el. Először nem is terveztünk vinni, nehogy beszedjünk valami vírust a társaságban, de nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, hogy megmutassunk. Nagyon élvezted, hogy annyi gyerek szaladgál a teremben és láthatóan te is szerettél volna velük játszani. Apa sokat vezetgetett és ilyenkor ragyogott az arcocskád, hogy nézd, én is tudok ám ,,futkározni”. Rettenetes füst volt és nagyon elítélem ezeket az embereket, akik még a saját gyermekeik egészségére sincsenek tekintettel. Szerencsére nem köhögtél, pedig eddig nem volt kapcsolatod dohányfüsttel. A zene viszont tetszett, gyerekdalokat hallgattunk. Tündér voltál és rengeteget ettél. Rád is fér, mert egy kilóval vagy kevesebb a lányoknál, pedig hónapokig megegyezett a súlyotok!Majd tömlek :-))
Lassan lecsengtek az ünnepek. Magam részéről én örülök neki, remélem Te is élvezed a nyugit!

Címkék:

Nézettség

  • Blog nézettsége: 2173

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!