Gólyák

2010 február 23. | Szerző: prücsök23

Lassan megérkeznek tényleg a gólyák, amit alig várok,mert akkor igazán itt lesz a tavasz! Napsütés, energia, melegség. Imádom! A gólya azonban nagynénidék után bekopogott keresztmamiékhoz is! Hurrá!!!!! Nagyon örülök és tuti te is örülnél, ha tudnád, miről van szó! Augusztusban érkezik az unokatesó, kersztanyáékhoz meg még sokára jön a baba, de miért ne írnám le a blogban. Annyira feldobott ez a hír. Jó lesz megint babaillatot érezni! Fogalmuk sincs, mennyire megváltozik az éltük nyolc hónap múlva. A Világ akkorát fog fordulni velük. Örülök, hogy legkedvesebb barátaink is szülők lesznek, belépnek a klubba 🙂 

Jipa-jipa

2010 február 22. | Szerző: prücsök23

 És tessék! Ahogy elkezdek elégedetlenkedni, Te mogmutatod, mire is vagy képes. És szégyellhetem magam, hogy kritizállak. A napokban állandóan talpon vagy. Igaz, hogy nem indultál el önállóan, de állandóan sétálsz a lakásban, bútortól bútorig kapaszkodva. Igazi kihívás ez Neked. Mindig biztosra mész, csak elvétve történik meg, hogy lecsüccsensz a földre. Nagyon óvatos vagy, mégis élvezed, hogy nagyosan haladsz! Tegnap nem tudom, mi ütött beléd, de rengeteget karattyoltál. Apa is itthon volt, reggel fülig érő szájjal bújtál hozzánk az ágyban. Nincs is szebb a vasárnap reggeleknél! 🙂 Apával csak figyeltünk tegnap, hogy miket halandzsázol! Jobb, mint a rádió!jipa-jipa, ble-ble,gaja-gaja, nyammmmmm….
Ma mérünk, nem tudom mennyi vagy, de már a múlt héten lenyűgöztél minket, ugyanis sikerült fél kilót magadra szedni egy hónap alatt- ez nálunk nagyon jó! Az étvágyad szuper(kopp-kopp)
Annyira jellemző rád, hogy játékos vagy. Minden alkalmat kihasználsz, hogy incselkedj velünk. Csücsöríted az ajkaid és fújtatsz nagyokat, mert tudod, hogy ezzel megnevettetsz. Már alig várom a hétvégét! Jön nenus és meglátja, mennyit okosodtál az elmúlt hetekben!

      Imádod a túróstésztát 😀

Amit én most érzek

2010 február 17. | Szerző: prücsök23

 Akkor fogom magam mentálisan érettnek tekinteni, ha majd tudok örülni az elért  eredményeknek és nem fogom állandóan a más gyerekét lesni, ha majd nem érzek írigységet és félelmet, mikor Tőled fiatalabbak bizonyos dolgokban ügyesebbek nálad. A ,,lelki lavinát” csütörtökön indította el a gyerekorvosunk. Tapintatosan rákérdeztem, hogy szerinte mennyit maradhatok még itthon veled. (ugye már decemberben el kellett volna kezdenem, dolgozni az itteni törvények szerint). Aztán a doktornő teljesen jószándékúan mondta, hogy még legalább egy évet,sőt…. A nagymozgásokkal még el vagy maradva, később valószínű a beszéded is kell fejleszteni szerinte. És akkor úgy éreztem, mint akit pofon ütöttek, csak akkor jöttem rá, mennyire is elfogultan próbállak ,,felmérni”. Azóta pedig vagy egy tucat barátnőm dicsekedett, hogy elindult a kis csemetéje a héten. Úgy látszik, mindenkinek most kell megtennie az első lépéseket… Szerintem mi még messze  vagyunk tőle. Persze, tudom, hogy elindulsz majd te is bogaram! Minden érvet el tudok sorolni MELLETTÜNK. De hazudnék, hogy elégedett vagyok. Megint bújom a netet, fejlesztő könyveket keresve. Közben meg lekiismeretfurdalásom van, mert a világ legtündéribb gyermeke vagy és én a hibákat keresem, mint egy elmebeteg. Még nem vagyok mentálisan harmóniában önmagammal….
Ezt a bejegyzést majd idővel törlöm. Csak most kikívánkozott belőlem.

Mindenféle

2010 február 9. | Szerző: prücsök23

 Az elmúlt napokban sokat voltál a mamáékkal, mert vagy nagytakarítottam(-10 fokban) vagy ügyintéztem. Apa sajnos sokat dolgozik -még mindig, ezért teljes módon kisajátítottak az anyai nagyszülők. Mondjuk, rendesen el is kényeztet(né)nek, de lassan megtanulod, hogy itthon nem válik be a hiszti. Az éjszakai ,,bulik” is kezdenek rendeződni, rájöttem, hogy sehova nem vezet, hogy álldogálok az ágyad mellet, mert Te annál inkább felpörögsz.  Mikor hajnali kettőkor elkezdesz nyafogni, ne adj Isten sírni, hogy vegyelek ki(gondolom játszani) csak az ágyunkból szólok, hogy itt vagyok, de éjszaka van és csicsiskálnod kell. Némi elégedetlenkedés után el is alszol, éjszakáról éjszakára javul a helyzet.
Tegnap le kellett mennem Belgrádba, új diplomát kapok, ha minden igaz.Borzasztó volt egész nap nélküled! Gondoltam, majd jól kipihenem magam az út alatt a buszban. Ehhez képest olyan fáradtan értem haza, hogy már este kilenckor az igazak álmádt aludtam!Jól feltöltöttem az elemeket. Ma volt energiám szánkóztatni téged- sokat, sokat. Hangosan kacagsz, mikor meglátod a ,,járművet”! A boltból hazafelé hajtogattad, hogy ke-ke, mert a kenyér az öledben feküdt.Imádod, és általában minden tésztaféle bármikor jöhet. Gyorsan lekopogom, hogy visszatért az étvágyad. Csütörtökön védőoltásunk van elméletileg-nem tudom, megkapod-e!
Annyi mindent le szerettem volna még jegyezni és most nem nagyon jutnak eszembe a dolgok. Egyre több hangot adsz ki, próbálkozol a hangok tudatos kiejtésével. Imádod a képeskönyveket nézegetni, szerintem órákon át képes lennél ülni az ölemben és mutogatni a képeket, miközben várod, hogy én megnevezzem őket. Az utóbbi időben nagyon bizalmatlan lettél az idegenekkel, főleg , ha én nem vagyok ott. Megnyugtattam apát, hogy ez a normális lelki fejlődés jele és örüljünk, hogy az ismerősökkel olyan jól elvagy! Mozgásod is egyre kifinomultabb. Profi módon jössz le az ágyról, ahogy a nenus megtanított. A járással nem haladunk sehogy, valamiért nem érzed magad biztonságban, ha elengedem az egyik kezed(pedig egyedül állsz szinte). Ezt se kellene erőlteni, csak motoszkál a fejemben, az a bizonyos,,mikor már”?
Ha röviden foglalnám össze, mondhatom, hogy élmény veled minden egyes nap! Nyitott vagy és jó kedélyű, imádni való! Néha hisztis, de jól nevelhető 😉 A mi kiscsajunk!