2009 június 25. | Szerző: prücsök23
Tegnap meglátogattuk az ikreket. Gondoltam, milyen buli lesz, ha három egyidős korababa összejön. Aztán egyik evett, a másikat altatni kellett, a harmadik nőcinél meg pelenkát cseréltünk. Beszélgetni szinte egyáltalán nem sikerült a mamájukkal. Milával egymás mellett volt az inkubátorotok, az anyukájával meg még anno egy szobában feküdtünk, terhesen.Alig tizenöt kilométerre laknak tőlünk, mi pedig 100 kilométerrel messzebb találkoztunk ismét.Kicsi a világ!
Két hét a külömbség köztetek, de legalább egy hónapnak tűnik. Sokkal érettebbnek tűntél a lányoktól.Büszke is voltam rád, míg el nem kezdtél sírdogálni. Fogalmam sincs, miért nem érezted magad jól náluk, de ahogy betettelek a kocsiba, azonnal megnyugodtál és hazáig dumáltál.
Sok minden kavarog a fejemben azzal kapcsolatban, amit náluk láttam, de nem törhetek pálcát senki feje felett, főleg, hogy nekem csak egy babám van és nem tudhatom, milyen kettővel.Ezért nem is boncolgatom tovább a tegnapi kirándulásunk!
Mindig valamin futtatom az agyam, már néha saját magam is unom a filózgatásom!
Lássuk hát a tényeket, amik Veled kapcsolatosak. Elvégre ez a blog Neked szól, nem az én érzésemről.(?)
Most 6,5 hónaposan 4,5 kg vagy, kb 55 cm hosszú. Szépen támaszkodsz a kinyújtott karjaidon, öklödet egyre kevesebbet szorítod. Hátról hasra fordulsz, de fordítva csak elvétve sikerül.Próbálkozol felülni, ha félig-ülő tartásban vagy.Már tudsz két játékot a kezeidben tartani, egyikből könnyedén átrakod a másikba a tárgyakat. Ha véletlenül hozzáérsz a csörgődhöz, akkor is megmarkolod és középre hozod. Minden nagyon érdekel. Idegenekre szívesen mosolyogsz, családtagokra nem mindig(ha-ha, de igaz). Még mindig inkább gőgicsélsz.Nappal keveset alszol, kb 2-3 órát, összesen. Éjszaka 10 órát is egyhuzamban átdurmolsz! Naponta hatszor eszel, sok féle gyümölcsöt és főzeléket kipróbáltunk, de utána mindig szopizol még. Minden ízlik egyelőre! Fogacskáid még nem bújtak elő, de néha naponta többször is be kell kennünk, mert erősen viszket az ínyed.Biztos sok minden kimaradt, de ezek számunkra fontos dolgok és régen írtam róluk.
Viszonyok
2009 június 22. | Szerző: prücsök23
Ma elsétáltunk a dédidhez, aztán az eső miatt ott rekedtünk. Ma jó napja volt, Te pedig még inkább feldobtad a kacagásoddal és hozzá intézett gagyogásoddal. Aztán el is álmosodtál a hancúrban és bealudtál. Közben mi beszélgettünk a nagyimmal, most szerencsére nem csak a betegségeiről lehetett.Az Élet dolgairól elmélkedtünk. Azon gondolkodom, mennyire megváltozott a kapcsolatom anyukámmal és a nagyimmal is. Mintha lenne egy közös titkunk, és talán van is. Már tudom, hogyan szeretnek engem! Már tudom, ha néha nem is mutatták ki megfelelően az érzéseiket, ők szeretnek engem, feltétel nélkül, mint én téged, kismanóm. Mert a vérünk köt össze bennünket. Tudom értékelni azokat a tetteiket, amikre nem emlékszem, mert kellettek ahhoz, hogy itt lehessek és rólad gondoskodhassak. Köszönöm, hát nekik,hogy azzal, hogy engem felneveltek, Neked adtak egy anyukát. Mikor a leendő gyermeked a karodban tartod, te is rájössz, mi az, ami összeköt bennünket, milyen az a bensőséges viszony, ami anyák és lányaik közt van!
2009 június 21. | Szerző: prücsök23
Most, hogy megtanultál hasra fordulni, állandóan ezt csinálod. Ha jó kedved van, azért, ha nincs, akkor meg azért. Ha valamit látni szeretnél, ha el akarsz érni valamit, amikor öltöztetlek, mikor álmos vagy,szóval ha kell, ha nem, te hason vagy! Örömödben sikongatsz, mikor sikerül, amit elterveztél! És annyira mérges tudsz lenni, ha a tested nem fogad szót. Ilyenkor úgy segítenék! A hétvégén nem tornázunk, mert védőoltást kaptál pénteken és 2-3 nap szünetet kell ilyenkor tartani. Így több időnk van hancúrozni. Azt hiszem, örökre a szívembe vésődnek ezek a kacagós percek. Veled együtt, átölelném a világot, úgy élvezem, hogy vagy nekünk, hogy az anyukád lehetek!Ez most olyan csöpögősen hangzik, de annyira szeretném megörökíteni az érzést, azt, ami akkor önt el, mikor összebújunk és símogatod az arcom, közben mélyen a szemembe nézel és olyankor úgy érzem, mindent tudsz a pici szíveddel, MINDENT!
Véletlenek??
2009 június 19. | Szerző: prücsök23
Csak most olvastam a neten és gondoltam, ,, papírra vetem”, hogy szombaton, a keresztelőd napján Szent Antal napja volt. A gyermekek védőszentjéé. Nem is tudtuk, praktikus okokból döntöttünk úgy, hogy nem vasárnap lesz, mert a nenusodék sajnos olyankor már mindig dolgoznak és nem tudtak volna hazautazni. A véletlenekről pedig eszembe jutott, hogy, mikor még nem tudtuk, milyen nemű kisbabát várunk, a a kislánynevek közül a Nikoletta volt a befutó! Nagyon rosszak voltak a genetikusnál bizonyos erdményeim,valószínűnek tartották, hogy valami probléma van Veled, ezért elküldtek magzatvíz-vételre. Egy hét idegtépő várakozás után telefonált a doktornő, hogy egészséges kislányt várunk. Szeptember 10-én,Nikoletta napján!
2009 június 19. | Szerző: prücsök23
Már el is felejtettem,hogy a hétköznapok, nálunk azt jelentik, hogy valaki mindig megjelenik az ajtóban vagy , hogy megállás nélkül csörög a telefon. Azt hiszem, kénytelen leszek belenyugodni, hogy mindenki kíváncsi ránk, vagyis inkább csak rád és nem lázadni ez ellen! Tegnap vendégeink voltak. Délelőtt csak egy ,,beugrom egy kávéra keresztapa”, délután meg egy hivatalos vendégsereg. Ezért olyat tettem, ami ellen még egy hónapja erélyesen tiltakoztam. Elvittelek a nagyiékhoz és majdnem két órát otthagytalak. Ők röpdöstek a boldogságtól,engem mardosott a bűntudat, a te pókerarcodról nem tudtam leolvasni, mi is a véleményed! Szóval, ez csak apának és nekem volt nagy ügy, téged nem annyira izgatott, hogy éppen hol és kivel vagy! Még akkor sem láttam különösebb örömöt az arcodon, mikor megjelentem érted! Inkább csak tiltakoztál, mert már megéheztél! Bezzeg itthon üres volt a ház nélküled (de haladtam a takarítással).
Mostanában eléggé kínoznak a fogacskáid. Már a létező összes cseppet és gélt kipróbáltuk, de egyik sem csodaszer.Ezt a harcot meg kell vívnunk, úgy látszik! Még szerencse, hogy az étvágyad nem romlott, sőt! Aludni azonban sokkal kevesebbet alszol, nappal néha csak két-három órát. Pedig jól lefárasztalak a tornákkal. Eddig becsületesen csinájuk, ha jó kedved van, ha nincs, nem lágyulok el! És már nem sírtam veled együtt jó ideje- haladunk!
Bejegyzés a hazatérésünkről, a keresztelődről és ami ezzel jár
2009 június 15. | Szerző: prücsök23
Még szerencse, hogy nem tudtam előre, hogy az esetleg két hét, az szó szerint tizennégy napot jelent a doktornőnél. Akkor ugyanis kérdés, hogy Apa le tudott-e volna tuszkolni a szülővárosodba! Hétfőn érkeztünk haza, már nagyon vártam, gondolom, Te is kicsim! Nem is részletezném túlságosan. Négy kisbaba egy relatív kis szobában, hosszú, esős napok, egy szék az ágyak mellett az anyukák számára, rengeteg tornázás, fejlesztés és Vojta.Kétszáz gramm plussz nálad, 2 kiló mínusz nálam. Röviden így foglalhatnánk össze a múlt heteket. De mindez megérte! Gyönyörűen tartod a fejecskéd, kinyújtott karokkal, jobb a testtartásod és PÉNTEKEN EGYEDÜL HASRA FORDULTÁL! Azóta állandóan pörögsz! Tényleg sokat fejlődtél. Itthon is folytatnunk kell a tornát- ezt még élvezed is. A Vojtát nem annyira. Napi összesen másfél órát igényelenk ezek a gyakorlatok. Én meg csak kapkodom a fejem, hogy nehogy egyet is kihagyjunk, de azért minden másra is jusson időnk. Majd belerázódunk!
A hétvégén volt a keresztelőd! Valahogy olyan megható volt! Annyit imádkoztam érted Istenhez, hogy most ott lenni a templomban, Veled, az oltár előtt, ahol Apával álltunk öt évvel ezelőtt, megtöltötte a szívemet békével és nyugalommal. Már tudom, hogy nem azért kaptunk téged, hogy ilyen gyorsan elvegyen tőlünk. Már nem rettegek!
Nagyon kellemesen múlt el itthon is a ceremónia utáni buli. Jól viselted, hogy mind a harmincan kézbevettek, fényképeztek, csacsogtak neked. Nagyon büszke voltam rád- két kávéfőzés közben! Ezen is túl vagyunk, még árulkodik a rumli,ami nem tűnt el teljesen a házból, de lassan majd rendet rakunk és talán visszazökkenhetünk a mi kis hétköznapjainkba!

2009 június 27. | Szerző: prücsök23
Tegnap megkaptad életed első képeslapját. Lehet, hogy butaságnak hangzik, de meghatott, mikor a te neved állt a címzésen. Keresztanyádék ugrottak el Stuttgartba, onnan érkezett a küldemény! Nagy gondban voltunk, hogy kit is tiszteljünk meg ezzel a ,,ranggal”. Már akkor eldöntöttük, hogy őt szeretnénk keresztmaminak, mikor még minden rendben volt és a pocakomban laktál! Bízom benne, hogy jól választottunk. Nagyon szeret téged és mi is őt, mert nyíltszivű, kedves lány. Vagyis asszony, csak ez a szó még nem áll az ajkamra. Kár, hogy senki sem tud a blogunkról, mert biztosan jól esne neki, hogy szépeket írok róla! Gyógypedagógus, ezért állandóan faggatom, hogy ez normális-e, az normális-e nálad. Néha tuti az idegeire megyek. Természetesen a keresztpapád is rendes tag, apa régi barátja! Biztosan kedvelni fogod őket, ha nagyobb leszel! Remélem, sikrül megőrizni a barátságunk, mert nagyon sokszor tapasztalom, hogy mire a csemeték felnőnek, a keresztszülőket már a feledés homálya fedi, mert régen eltávolodtak már a családtól!
Mást nem is írnék, szóljon ez a bejegyzés róluk, megérdemlik!
Oldal ajánlása emailben
X