2009 április 3. | Szerző: prücsök23 |

 Az előbb még cuppogtál a szobádból. Olyan édes tudsz lenni! Megtaláltad a kezecskéd, de nem a hüvelykujjad szopizod, hanem az ujjacskáid, mintha egy jót ebédeltél volna és nem szeretnéd, ha bármi is kárba veszne. Mondjuk, cumizni is szeretsz. Az mindig megnyugtat. Már az inkubátorban is volt cumikád-neked egyedül, mert ha éhes voltál, akkor irtó pipa tudtál lenni! Ezért vittem neked be egy igazi cumit,hogy ne kergesd őrületbe a nővéreket. Meg persze, hogy neked is könnyebb legyen kivárni, míg anyu megérkezik!

Gyönyörű időnk van. Tegnap sétáltunk egy nagyot. Közben vagy tízszer megállítottak minket. Mindenki látni akar Téged. Tudod, egy ilyen kis helyen híre megy, ha az emberrel valami szokatlan történik. Mindenki csodál, apa és én pedig olyan büszkék vagyunk rád! Legszívesebben mindenkinek mesélném, hogy milyen hősiesen küzdöttél és hogy igyekszel most is, mert az emberek el sem tudják képzelni, mit jelentenek egy ilyen kis csöppségnek a mindennapok megpróbáltatásai. De mi tudjuk és ezért igyekszünk nagyon türelmesnek lenni veled. Remélem, jól csináljuk!