A mi kis művészünk
2010 augusztus 25. | Szerző: prücsök23 |
Két hónappal ezelőtt, ha a kezedbe adtam a ceruzákat, maximum szétdobáltad őket vagy rakosgattad vissza a dobozba, rosszabb napokon pedig megrágtad szegényeket. Ehhez képest, az elmúlt hetekben állandóan koptatod őket. Számtalan alkotás született már. Benn nagy papírokra rajzolsz, kint pedig a betonra, színes krétákkal. Egyelőre nem csillapodik a lelkesedésed ez az új hobbid után, Firkálsz és firkálsz, néha pöttyözgetsz, ma pedig köröket is rajzolgattál. Kedvenc színed a lala (lila) és mindig gágát illetve bácsit kell rajzolnunk! Körülbelül ezer liba van már a ház körül :-)) Igazán örülök, hogy így lekötöd magad, annál is inkább, mert a szakik szerint ez fejleszti a beszédkészséged is!
Mikor fáradt vagy, akkor ilyen pozícióban alkotsz!
Kicsit írok magamról is. Tegnap voltam megint dokinál, természetesen magas volt nála a vérnyomásom, mert totál para vagyok, hogy mit mond megint. Szerencsére a múlt heti ultrahanghoz képest nőtt a kicsink, a laborom sem katasztrófa, ezért halasztjuk a kórházas dolgot és megcsinálunk még néhány vizsgálatot. Ezeket le kell szerveznem, mert csodálatos egészségügyi rendszerünk van. és ha nem vagy találékony, akkor nyugodtan feldobhatod a talpad… Voltam egy homeós doktornőnél is, várom a csodát, őszintén. Kicsit, mintha nyugodtabb lennék, de lehet, hogy csak kezdem feladni vagy kezdek elcsüggedni? Holnapra biztosasn több pozitivizmus lesz bennem, csak az éjjel rosszul aludtam és ez kihat a mai hangulatomra is. Ez volt a zárójeles rész, amit nem tudom, hogy ebbe a blogban kellene-e vezetnem, de másik nincs.

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: