Két ünnep között

2009 december 28. | Szerző: prücsök23 |

És tegnap délután (végre) lezajlott a karácsonyi hajcihő! Igazán szép volt, hogy minden unokatesó, nagynéni, nagybácsi, nagyszülő és dédi meglátogatott bennünket, de nagyon fárasztó is! Nekem. Te viszont kimondottan élvezted, hogy a figyelem központjában voltál alláandóan. Nagyon jól viselkedtél, elbűvölve a rokonságot. Sok szép ajándékot is kaptál, főleg ruhácskákat. Ma szerintem eléggé unatkozol itthon velem, kettesben. Még mielőtt újra visszaszoknánk a hétköznapokra, itt lesz az Új Év és kezdődik elölről minden…
Mindig azt írom, hogy egyre ügyesebben mozogsz. De ez így van,nem írhatok mást. Szerencsére nagyon törekszel és lassan utoléred a kortársaid. Bátran lépegetsz a bútorok mellett. Már bármiben megkapaszkodsz és felállsz. Szinte alig kell tartanod magad! Az ujjacskáid is ügyesen használod, minden morzsát fel tudsz szedgetni, az újdonság az, hogy meg is eszed őket :-O! Mikor a szobából azt hallom, hogy nyam-nyammmm, akkor már tudom, valami jó falatra bukkantál-szerinted. Egyre viccesebb vagy, nagyokat lehet veled játszani! És tudsz puszit is adni. Néha csak úgy, spontánul is odanyomod az ajkaid az arcomhoz. Fantasztikus érzés! :-)) Apa és a nagyi is kaptak már egy-egy cuppantóst(hosszú könyörgések után)!
Rengeteget írhatnék még! Egyrészt, mert rohamosan okosodsz, minden nap meglepve bennünket, másrészt, mert ünnepek alkalmával az ember kicsit szentimentálisabb lesz, mint rendesen és átgondolja a kapcsolatait és az Élet más fontos dolgait. Valahogy, mégis szürkének tűnik, ha mindezt mondatokba öntöm. Különben is , egy Neked szóló naplónak talán nem ez a lényege.(?) Ne tudom, mi az, amt majd szívesen olvasol a gyerekkorodról. Ha magamból indulok ki, bármi jó lenne. Mert kevés emlék maradt fenn, sajnos elfelejtődnek ezek az élmények, hamarabb, mint gondolnánk!