Csak úgy

2010 július 23. | Szerző: prücsök23 |

Most csak, úgy, minden apropó nélkül írok, mert véletlenül van egy kis szabadidőm. Meg ebben a kánikulában az embernek nincs is kedve máshoz.
Nagynehezen elaludtál. Az este fektettelek le először cumi nélkül. Kicsit sírdogáltál, de megvígasztaltalak a nyuszival alias nyunyuval. Magadhoz ölelted és néhány perc múlva aludtál is. Éjjel sem kerested. Ma délben azonban szívettépően sírtál, szinte fél órán keresztül, de muszáj volt kitartanom. Egyszer úgyis meg kell, hogy válj a nyammodtól, talán jobb most, mint később! Énekeltem neked Micimackót meg mindent a repertoáromból, de csak lassan csillapodott a mérged.Még mindig hallom a fülemben,ahogy panaszkodsz. Sajnálom :-(.
A héten volt több programunk is, ahol más gyerekekkel találkoztál. Nagyon élvezted, főleg, mikor tőled idősebb lányokkal kergetőztél. Annyira igyekeztél bekapcsolódni a játékba, olyan lelkesen tipegtél utánuk… Általában visszahúzódsz, ha több korodbeli van a társaságban. Barátságos vagy, de csak visszafogottan.Olyan, nyugodt gyerkőcnek tűnsz ilyenkor. Azért hazudnék, ha azt állítanám, te még egyetlen pajtásod sem ütötted meg, de általában, te vagy a ,,szenvedő alany”,márcsak aprócska termeted miatt is. Érdekes, hogy soha nem veszik el a kedved a további barátkozástól. gyorsan megbocsátasz 🙂
Kedden megyünk a klinikára kontrollra és én is megyek (végre) ultrahangra. Kiderül, hogy hugit vagy öcst várunk-e, eddig ugyanis ez nem volt egyértelmű. Kicsit aggódom, hogy minden rendben legyen,már régen voltam vizsgálaton, kéthetente jól jönnének a megnyugtató szavak. A jövő héten szerencsére visszajön a doktornőm is hosszúranyúlt szabijáról.